2010. augusztus 10., kedd

A játszótér

Rémtörténetek:
                                                           A játszótér

 Volt Győrön kívül egy kietlen falu, ahova csak hétköznap jártak, hétvégén egyetlen egy ember sem volt. Elmondom hát az okát.
Egyszer, réges-régen volt egy kis falu Győr mellett: a Hagyma névre hallgatott. A fura alakú kis házak, és annak színei döntöttek a falu nevéről. Ebbe a faluba sokan költöztek, és sokan mentek. A Godwin család elköltözése  után 1 héttel odaköltözött a Vincze család 3 lányával. Az apa orvos volt, a feleség, Vinczené pedig tanár. A gyerekek a következő születési rendben sorakoznak fel: Lilla 14 éves, Lara 14 éves, 9 hónap van közte és Lilla között, Laura 13 éves. Ez a család költözött hát Hagymára. Mikor odaköltöztek alaposan felfedezték a környéket ráakadva a kietlen, üres, szinte már kopásnak indult játszótérre. Ezen a csodás, egyszerű kedd délelőtt bementek hát felfedezni a játszit. Mivel sem szombat, sem vasárnap nem volt, ezért a lányok nem voltak veszélyben. Minden nap kijártak a játszira, és jót szórakoztak. Akkor jött el az esős, szürke felhős szombat. A lányok már nagyon beleélték magukat a mindennapi játékba, így kérlelték az apjukat:
-         Apa, légyszí, hadd menjünk le a játszira!!!! Csak 10 pecre! Kérlek!
Hosszas kéretés után az apja beleegyezett. Kicsit hintáztak, és utána jött a baj. Hirtelen leszállt egy fura köd.
-         Apa, apa, hol vagy?-keresték a lányok az apjukat.
-         Itt vagyok, lányok! Csússzatok le egyszer a csúszdán, és utána megyünk haza. A lányok lecsúsztak a csúszdán, de utána többet nem mentek haza. Néhány nappal a haláleset után a szomszéd asszony kopogott Vincze úr ajtaján.
-         Kedves Vincze úr! Részvételemet szeretném kifejezni a lányok halála miatt! Én is nagyon megkedveltem őket ez alatt az egy hét alatt. Segíthetek esetleg valamit intézni a temetésbe?
-         Nem, köszönjük szépen Mikó néni, már megvan a temetés. Köszönjük, hogy kifejezte mélységes szomorúságát.
-         Mikor lesz a temetés? Ha nincs ellenükre elmennék letenni végső tiszteletemet a kislányok elött.
-         Persze, nyugodtan tessék eljönni. Holnap lesz délután 1-kor. Az események lezajlása után a Vincze család elköltözött, és helyette a Bidó család költöztek oda. Nekik 2 gyermekük volt: Péter 13 éves, és Petra szintén 13 éves.  Ugyan az történt az első pár, sima hétköznapi napon: minden délután játszani mentek, majd eljött nekik is a szombat. Azon a szombaton ők is elmentek a játszótérre, csak a különbség az volt, hogy akkor nem esett az eső, hanem sütött a Nap. Ugyan az volt akkor is: hintázás, csúszdázás, majd eljött a köd, és vele együtt az utolsó csúszás, és vége, itt megtörtént a második eset. Hát ezért nem jártak arra a játszótérre hétvégén. Itt az ok, amiért minden hétvégén arra tévedő gyermeknek a vesztét okozza a köd, és az utolsó csúszás:
     Évekkel ezelőtt egy kislány eljött erre a játszótérre a szüleivel. Lecsúszott a csúszdán, de mire leért csak egy kést látott maga előtt, és abba beleesett. Azt a játszóteret lebontották, majd odakerült az új, szuperjó játszi. A lány a játszótér alatt nyugodott. Megesküdött rá, hogy minden hétvégén arra tévedő gyerek meghal egy bizonyos köd által. Azóta öli ez a lány a gyerekeket.

                             Vigyázz, mert te leszel a következő!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése